Anglia egyik legnépszerűbb, hobbiállatokkal kapcsolatos intézménye a Papagáj Társaság. Az alapítóval beszélgettem nemrég, aki emlékeztetett arra, amikor erről a blogról beszéltem vele, hogy évekkel ezelőtt folyamatosan hívogattam őt tanácsot kérve. Az idő eltelt, és most papagájtulajdonosok hívogatnak és kérnek tőlem tanácsot. Les azt mondja, hogy ők évente körülbelül 1500 kérdésre válaszolnak. "Jó kérdésnek kell lennie, ha mi nem ha nem tudjuk a választ." - mondja, ennyi év tapasztalatával a háta mögött.

A Papagáj-társasággal akkor is konzultálnak, amikor a kormány madártörvényeket tervez. Ez egy másik nyomós ok, amiért mi, hobbitulajdonosok tagok vagy legalább érdeklődők lehetünk, hogy hallassuk a hangunkat. Hiában van Anglia messze, a kisállattartással kapcsolatos törvények tekintetében sokszor iránymutatóként szolgál más országok számára is. A PS inkább egy tenyésztői klubnak indult. A magazinban a kedvtelésből tartott papagájokról szóló cikkek jó keveréke található. Írnak tartásról, tenyésztésről és fajleírásokról, valamint híreket a saját és más szervezetek természetvédelmi erőfeszítéseiről.

Bár kevés rendes tag vesz részt az éves közgyűlésen, ha valaki kérdésekkel vagy javaslatokkal fordul a Papagáj Társasághoz, biztos lehet benne, hogy gyors és udvarias válaszra számíthat. A Társaság különböző területeken különböző természetvédelmi projekteket támogat otthon és külföldön egyaránt. Az egyik ilyen különösen megragadta a figyelmemet, a Chesteri ünnepségen ismertették. Ausztráliában egy évtizedes erőfeszítést tettek, hogy bádoglemezeket tekerjenek a madarak élőhelyéül szolgáló fák köré, amelyeken aktív fészkek vannak, hogy megakadályozzák, hogy a ragadozók, például kígyók és gyíkok felmásszanak a törzsre és ellopják a tojásokat.

A Társaság jelenlegi elnöke, Alan Jones, nyugalmazott állatorvos, beszámolót tett közzé dél-amerikai madármegfigyelő útjairól. Ezekben a beszámolókban leírja a projekteket és azok megvalósulását. Les Rance és a tanács többi tagja méltán büszke a PS eredményeire.